Táblás társasjátékok, kártyajátékok, sakkvariánsok

Helyenként szókimondó szövegek!

Frissebb bejegyzések

2008. február 28.
A la recherche de moi-meme
Hasonlóan érdekes kérdés, mint hogy a szex van-e az életért, vagy az élet a szexért, hogy a blog van-e a bloggerért, vagy a blogger a blogjáért?
Lehet hogy pszichológushoz kellene fordulnom (mondjuk már voltam nála, igaz nem ezügyben - teljesen normálisnak talált, de lehet hogy csak azért, mert nem jöttem neki elő ilyen kérdésekkel), de például én a blogomat valahol az énem részének érzem - legalábbis sok közös van bennünk.

2008. február 28.
Háború és vasút, avagy a bakterológia
Érzek néhány hasonlóságot a háborús körülmények és a vasúti mindennapok életérzésében.
1) Például mindkettő kellően izgalmas.
2) Aztán: itt is, ott is acélmonstrumok veszik körül az embert,
3) akinek időnként le kell győznie a félelmeit,
4) és aki egy szabályokkal, alá- és fölérendeltségekkel pontosan leírt gépezet része.
5) No meg az alkohol: fogyasztása elvileg a lehető legszigorúbban tiltott, a gyakorlat viszont... elnézőbb.
6) Meg ugye az uniformis.
7) És a civilek szerepe, mert nélkülük mindkettő teljesen öncél lenne.

2008. február 26.
Sport- és üzleti célok 2008-ra
Újra teljesíteni a Kinizsi 100-at, a 100 km-es gyalogtúrát.
Átúszni harmadszor a Balatont, esetleg negyedszer is, ha sikerül egymás után kétszer.
Elérni a 100 fekvőtámaszt (most több mint egy hónapot lustálkodtam, így 35-ről kell felkapaszkodnom).
Áttörni a társasjátékaimmal az ismeretlenségi/ismertségi küszöböt - hogy a Csetneki legyen a társasjátékok Piatnikja, hja. Mert nehogymá' csak a sógoroknak legyen patinás családi társasjátékcégük.
És megtöbbszörözni az olvasóim számát.

2008. február 25.
Apropó lófasz
A polopokol.hu-n lehet pólót kapni a következő felirattal: "Magyar seggbe magyar lófaszt."
Bár ez nyilván csak polgárpukkasztó költői kép, azért mégis egyfajta fallikus fenyegetés, ráadásul nemcsak análisan, hanem nemzeti érzéseiben is sértve érezheti magát az ezt olvasó szittya. Aztán ugye az állatvédőknek is magas labdát ad, még ha esetleg a wannabe Cicciolinák (hiszen hát miféle homofób vagy feminista félreértelmezés lenne őket feltétlenül áldozatoknak tekinteni, sokfélék az emberek) mellett a lónak is jó lenne.
A felirat súlyosságát magyarázatában egyébként azzal tompítja a szerző: "Mi a baj vele? Jobb lenne a román lófasz?".
Hát érdekes dolog ez.
Például ha ez a felirat mondjuk zsidózna vagy cigányozna, mennyiben lenne ennek más vagy több a jelentéstartalma, ugye.

2008. február 25.
Művészet és lófasz
Vártuk a buszt, amikor spanom exbarátnőjének nővére babakocsit tolva a következőt mondta a művészetről, pontosabban a művészekről:
"A művészeket onnan lehet megismerni, hogy sosem elégedettek magukkal. Mert ha elégedettek lennének, akkor megállnának egy szinten - és akkor az már lófasz."

2008. február 25.
Kentucky és Tolsztoj

Időnként felöltlik bennem az a bosszantó gondolat, hogy pár év múlva harminc éves leszek, és még mindig nem vagyok igazán híres, sem igazán gazdag. Hát mi lesz így velem?
Aztán megnyugtatom magam azzal, hogy például a KFC alapítója, Harland Sanders csak 65 évesen kezdte el építeni birodalmát, szóval hozzá képest még messze nem vagyok késésben - no meg amúgy is későn érő típus vagyok.
Meg különben is, a gazdagság nem olyan fontos, lám a muki a Mennyi föld kell az embernek-ben is hogy rákefélt.
Nem mond semmit? Na neba...
Pedig - és most idézem Szentkuthy Miklóst - : "Stephen Spender angol költő és esszéista írja Tolsztoj Mennyi föld kell az embernek című meséje kapcsán: érdekes volt felfedeznem néhány héttel ezelőtt Joyce leveleinek olvasása közben, hogy Joyce úgy emlegeti ezt az elbeszélést, mint tökéletes mesterművet."
Érdemes elolvasni.

2008. február 25.
Az olvasottságról
Emlékszem, amikor régen, hajnalban, munkába menet a buszmegálló felé sétálva (és most, ahogy ezt leírva újra megpróbálom elképzelni, ahogy akkor sétálok a buszmegálló felé, csak nem sikerül, és a buszmegállótól távolodva, hazafelé sétálva jelenik meg előttem akkori énem - de ennek nincs is nagy jelentősége, talán csak azért említettem meg, mert grafomániám sok lényegtelen körülményt is leírat velem) arra gondoltam, azon ábrándoztam, hogy egyszer majd nagyon sokan fogják olvasni a blogom. Hogy konkrétan mi számít soknak, hogy ez most napi száz, esetleg ezer, vagy sokezer olvasót jelent, ezt nem határoztam meg - egyszerűen csak sokan.
Ez érdekes, tovább olvasom

2008. február 24.
Golf anyuval
Barátnőm szerint egy kicsit anyás vagyok.
Szerintem nem, vagy na jó, egy kicsit. De például Justin Timberlake is az, épp most olvastam egy újságban, hogy rendszeresen viszi moziba meg golfozni az édesanyját.
Mondjuk moziban már én is voltam anyukámmal.
Golfozni még nem.

Más. Elhatároztam, hogy hamarosan átdizájnolom az egész csetneki.hu szakramentumot, blogostul és társasjátékostul, mert ez a keskenynyomtávú nyomulás kissé anakronisztikus, itt az ideje szélesvásznúvá, többhasábossá tenni.

És egy új játék, ínyenceknek:
Forga'csak!

2008. február 20.
Emlékezz a gyümölcsre!
Ja igen: készítettem egy online memóriajátékot.
Majd lesz benne toplista, meg időmérés is hamarosan.
És előkészületben egy addiktívabb gém is, ha ez unalmas lenne.
(Gege, a pszichológia szakra készülő unokatesóm szerint ez a játék az agy munkamemóriáját teszteli egyébként).

2008. február 20.
A statgépről
A statgép egy ideje nem működik.
Viszont az üzenetek az oldalukon (statgep.hu) egyre mókásabbak, tisztára mint az oviban.
Mert azért ez elég komolytalannak tűnik.
(A szöveg az oldalon: "nemtom mi lesz, uj gepet nem veszek, valszeg megkerunk par nagy forgamu szajtot, h hasznaljanak google analyticset, es akkor elindulhat ujra")
Ennyire nincs biznisz a webstatisztikában, vagy mi?
Azért egy olyan látogatott oldal nem tudom hogy miképp nem volt képes annyi pénzt kitermelni, hogy legalább egy jó szerverre fussa belőle.
Oké oké, én sem nagyon szólhatok a társasjátékos startupommal még eddig, ez igaz.

2008. február 19.
A blogger nyeresége
Furcsa nézőpont következik, kicsit tán olyan "szürke uras" Michael Ende Momo c. regényéből - igen, az idővel kapcsolatos.
Mert a blogger egyik legfontosabb nyeresége az idő.
Ez érdekes, tovább olvasom

2008. február 17.
Mennyit ér ez a blog?

Egy online becsüs szerint (http://www.dnscoop.com) még csak húsz dolcsit ér ez a blog, társasjátékostul, mindenestül. Viszont már akár havi 24 dolcsit is lehetne vele keresni néhány hírdetéssel, ami bőven visszahozná például a tárhely árát, szóval egy kis zsebpénznek - amiért ráadásul nem is kell sokat tenni - nem rossz.
És lesz ez még több is.

2008. február 17.
Nem találom a kockás füzetem (jó, legyen négyzetrácsos, a matektanárok kedvéért), amibe néhány bejegyzés-vázlatomat firkantottam. Ez most elég bosszantó, mert jó lenne azok alapján dolgozni. Nem szerencsés, ha az embernek valamit újra meg kell fogalmaznia, feleslegesen.
A legtöbbször egyébként így, lapokra, füzetekbe jegyzetelem az ötleteimet. Időnként pedig - ha nincs nálam más íróeszköz - sms-ben.
Nem vagyok egy túl szorgalmas blogger (legalábbis a posztjaim sűrűségét tekintve - persze ezen jó lenne változtatni), és erre még ilyen dolgok is hátráltatják a webcelebbé válásom, grrr (ez persze csak vicc volt).
Hát igen, aki nem vigyáz a cuccaira, nehezebben érvényesül, ez van. De mostantól résen leszek, egy mondatom sem fog elveszni (ez pedig nyilván túlzás).

2008. február 13.
Istvántelek
Ahogy hajnalban bukdácsoltam Istvántelken a sínek, vasdarabok, és öreg, rozsdás vasúti kocsik között, teljesen G. A. úr X-ben hangulatom lett. Főképp, hogy ezt már egy több kilométeres gyaloglás előzte meg, évek vagy tán évtizedek óta kihalt műhelycsarnokok mellett.

Amikor a tolatásvezető kolléga a mozgó pőrekocsikon közeledett a mozdony felé, kapaszkodás nélkül lépve az ütközőkre, majd onnan a következő kocsira, erről a veszélyes (hiszen elég egy rossz mozdulat, és máris a kerekek alá kerül), bár nyilván már milliószor kivitelezett, de számomra még kicsit akrobatikus mutatványról eszembe jutott, amikor általános iskolában, első osztályban a falusi iskolámban (ahol - mint ez később néhányszor még előfordult, bár az ellenkezője is - a legjobb tanuló voltam, és a nyugdíj előtt álló tanítónéni egyik kedvence) a padok tetején kellett tornázni, és először én féltem fél lábon állni meg ugrálni a később már nevetségesnek tűnő méteres magasságban.

2008. február 8.
Frappáns szavak barátok közt
A Barátok Köztben a férfiak fogamzásgátló tablettáját (amit Berényi Miklós szedett, hogy azért a kis harcosok ne nyüzsögjenek annyira Andrea boltozati tócsájában, de hát ezt mindenki tudja) Nondo-nak hívják. Hát nem ötletes? Simán HVG címlap-díjas szösszenet.
És persze egy klasszikus, Zsolt szájából: retina petting, avagy szemezés.

2008. február 8.
Celebfikázó rovat: Utasi Árpi
- Te Gege, szerinted hány éves Utasi Árpi? - kérdeztem unokatesómat.
- Hát olyan hét vagy nyolc - felelte.
És pont erről van itt szó, kérem szépen.
Ugyanis Utasi Árpi 14 éves. Csak ugye kölyökképű és alacsony, és feleannyinak néz ki. Jó, oké, én sem nézek ki annyinak amennyi vagyok, de azért akkor is. Szóval van ez az Utasi Árpi nevű mesemondó kisfiú, akit a képernyő eladott maximum nyolcévesnek, és az átlagnéző is körülbelül annyinak hiszi/hitte. És azért nem mindegy ugye, hogy egy elsős tud olyan szépen mesét mondani, vagy egy nyolcadikos. Jó, elismerem, biztosan nagyon tehetséges, főleg első osztályosnak, de... azért valami nem stimmel itt.
(Konkrétabban megfogalmazva: a kis Árpi vajh akkor is megnyerte volna a Csillag születik c. tehetségkutató műsort, ha történetesen 14 évesnek, vagy esetleg többnek néz ki?)
Ezzel a bejegyzéssel most pár olvasót meg Fábry Sanyi bácsit lehet hogy magamra haragítom, de nem baj.

2008. február 2.
A folyosón egy srác telefonált, és szavai behallatszottak a fülkébe. Egy kirándulásra invitálta cimboráját a vonal másik végén, és nyugtatgatta, hogy nem lesz durva a túra, meg amúgy sem a természet megismerésén lesz a hangsúly, mert nagyrészt "komoly fertőtlenítés lesz".
- Komoly fertőtlenítés lesz - ismételte meg vigyorogva velem szemben egy arc, láthatóan nagyon tetszett neki ez az új kifejezés a mértékkel kevéssé törődő alkoholfogyasztásra. Én már alapból is röhögni kezdtem magamban, ahogy meghallottam a folyosóról ezeket a szavakat, de így, hogy utastársam vidáman, szinte ízlelgetve megismételte, tényleg majdnem elröhögtem magam.
Persze ezt az egészet nehéz így írásban visszaadni.

2008. február 2.
Járműkapcsolások
Még sosem voltam kocsik között - vallottam be, és ez körülbelül úgy hangozhatott, mintha tizenévesen azt mondtam volna, hogy még sosem voltam combok között - leszámítva a világra jöttemet, persze.

2008. február 2.
Volt egyszer egy osztálytársam, úgy hívták hogy Björn Borg. Mindig Björköt hallgatott, és a borgoskóla volt a kedvenc itala. És persze Björn Borg táskája volt, és gyakran beszélt a fjordokról, és olykor a teniszről. Na jó ez nem igaz.
Az viszont igaz, hogy volt egyszer Levente nevű osztálytársam. Ebben eddig semmi különös nincs, de nekem abban az osztályban négy Levente nevű osztálytársam volt. Barátnőmnek meg három Angéla nevű kolléganője van, azért az sem semmi.
Az eddigi bekezdéseket sms-ben rögzítettem, részben villamoson, részben pedig egy gyorsétterem wc-jében. Van absztrakt matematikánk, művészetek, szellemi magasságok, és még mindig napunk egy részét ezzel a méltatlan anyagcserével töltjük. Vagy ez a földhözragadt szexualitás, tisztán lelki élvezetek helyett. Érzelmi gyönyörök, verbális cirógatások, gondolatok csókja és pillantások behatolása helyett-mellett nedves, ragacsos orgazmusok.
Olvastam amúgy, hogy Japánban divat mostanában sms-ben regényt írni, és a bősz gombnyomkodástól gyakran ínhüvelygyulladást kapó írók kedvenc témája térdzoknis, copfos (fő)iskoláslányok és enyhén perverz gyárigazgatók szerelme.
Láttam a kisföldalatti megállójában egy süketnémát. Ebben eddig semmi különös nincs. De ez a süketnéma magában beszélt. Jelelt, mutogatott magában, sőt mozdulatainak intenzitása arra engedett következtetni, hogy kiabált. Alacsony, kopasz, madárcsontú fickó volt, az a típus, akihez képest Woody Allen is Alain Delon. És biztonsági őrnek volt öltözve. Ráadásul övtáskája is volt, genitáliához fordított zsebbel, pedig ugye alap, hogy az csak popóhoz fordítva trendi, és úgyis csak mérsékelten, na meg nem mindenkinek. Szóval magában kiabált - értsd: hadonászott - a süketnéma biztonsági őr. Tényleg, hogy hallja meg, ha helyzet van? Vagy persze ez előny is lehet, hiszen a legnyugtalanítóbb hanghatások közepette is megőrzi hidegvérét. Igaz, tesóm már látott féllábú biztonsági őrt is.

2008. január 25.
Szinerzs hatás
Blog + termék "árukapcsolásnak" neveztem el azt a jelenséget, amikor az ember amellett, hogy olvasnivalót kap egy weboldalon, fogyasztói ösztöneit is kiélheti a hozzá szervesen kapcsolódó "shopban". Mint in real life a kávézó a könyvesboltban (pontosabb példa lenne a kávézó a könyvtárban, ha lenne ilyen - lehet hogy van).
A hazai blogszférában ennek legismertebb formája a blog + pólóbolt párosítás (Tomcat, Polopokol).
Az látogató így megismerheti a bloggert a történetein keresztül, írásmódját, "megosztási mappába tett" gondolatait, filozófiáját, miközben az is cél, hogy ezen olvasók egy részében (fogyasztói) vágyat ébresszen eladásra kínált tárgyai iránt.

Nos, én társasjátékokat tervezek és árulok.
Társasjátékot és olvasnivalót, játékélményt és olvasmányélményt tessék.

Csetneki Társasjátékok. Élményt ad.

2008. január 21.
Azt a mindenit, már megint egy hete nem frissítettem a blogom... ráadásul ugye a pikánsabb bejegyzéseket is letöröltem, nem csoda hogy esik a látogatók oldalamon töltött idejének a mutatója. Hiszen hát nincs is mit olvasni itt. No de majd... :)

Eddig csak elméletben, gyakorlati haszon nélkül foglalkoztam a keresőoptimalizálással (bár ez a keresőoptimalizálás dolog kezd annyira elkoptatott és közhelyes lenni, hogy az ember lassan inkább letagadja, hogy foglalkoztatják néha ilyen gondolatok), de most észrevettem, hogy a "társasjáték" és a "társasjátékok" szóra már majdnem felkapaszkodtam a Google első találati oldalára. Így azért tényleg van értelme és célja.

És tettem egy dresscode észrevételt: a combfix az apácáknak is praktikus lehet, hiszen nem kell lehúzniuk, ha pisilnek. Nem hülyeség.

2008. január 14.
Az elmúlt hetekben párszor összefutottam egy tourette-szindrómás vagy kényszerbeteg vagy én nem is tudom milyen arccal, akinek az a tickje vagy hogy kell mondani, hogy megy-megy, aztán egyszer csak hirtelen megáll, és ilyenkor gondolom elszámol magában 100-ig vagy vár valami mágikus dolgot, aztán egyszer csak újra elindul, majd megint megtorpan.

2008. január 13.
Volt nekem egy munkatársam, akiről időnként Hans Castorp jutott az eszembe. Megvan neki a maga Madame Chauchat-ja, és van benne valami már-már homoerotikus érzékenység - bár homofóbnak mutatja magát, de ez mint tudjuk, eleve gyanús :)

2008. január 13.
Van abban valami orgazmokozmikus, ha egy kreatív ötlet valósággá válik, és a semmiből egy új világot - szerényebben fogalmazva: a világ egy új részhalmazát; és bocsánat a matematikai pongyolaságért - építünk fel.

2008. január 13.
Hogy mi lennék, ha nem társasjáték-szerző? Talán nyelvész, vagy mobbing-kutató. Esetleg mozdonyvezető.

2008. január 11.
Tegnap született egy új játékötletem. Úgy történt, hogy barátnőm egy gyorskajáldás játékkal játszott a neten, és szinte abban a pillanatban meg is született az én fastfood-os társasjáték-ötletem. Hétvégén szerintem ki is dolgozom részletesen.

2008. január 7.
Mostantól ezt a blogot a társasjátékoknak szentelem, ezért cenzúráztam néhány korábbi bejegyzésemet. Úgyhogy ezentúl itt elsősorban a társasjátékokkal kapcsolatos gondolataim lesznek olvashatóak - no persze nekem majdnem mindenről eszembe jut majdnem minden, tehát ez önmagában nem szűkiti be túlságosan a témakört, vagy a témakör sugarát, ha úgy tetszik.

2008. január 4.
Két fotó a társasjátékról, melyek a legutóbbi Goals'n'money délutánon készültek. A jövő G'n'm megszállottjai felfedezhetik, hogy a kép felső részén látható mérkőzés-tábla még egy korábbi változatból való.

2008. január 3.
A Goals'n'money után született három új játékötletem, melyek még részletes kidolgozásra várnak: az egyik a Méhecske projekt-nevet kapta, és egy Gazdálkodj okosan-szerű gazdálkodós játék lesz, némi rokonságot mutatva a Monopoly-val is, persze számos újszerű elemmel.
A másik a Domino War, amit a Risk (Rizikó) és a Catan telepesei ihletett. Vagyis egy olyan Risk klón, vagy inkább utód, amiben gazdálkodni is kell, vannak nyersanyagok, és különböző fegyverek, objektumok.
A harmadik pedig egy szójáték, egyelőre Szófutam néven.

2007. december 30.
A Goals'n'money házi tesztelése már folyik, és elkészült az első néhány mintadarab is.

2007. december 25.
Ma rájöttem (na persze nem egyedül, segített a Google), hogy hogyan lehet összhangba hozni az Internet Explorer és a Firefox css doboz-modelljét, mert a padding-gal volt valami gebasz. Aztán egy kis hack a stíluslapban segített, így máris egyformán néz ki az oldal IE-ben és Firefoxban is, mert eddig ez utóbbiban kicsit szét volt csúszva, márpedig ugye a Firefox most elég felkapaszkodóban van, egyre többen nézik ezt az oldalt is azzal, így aztán az gáz volt. Na de most már jó.

2007. december 24.
Hoppá, épp egy hete frissítettem legutóbb a blogom.
Ma van Szenteste, így nem is időzök itt sokat, épp elég meló volt ma tolni a dizájnon.
Annyit azért elárulok, hogy már lényegében teljesen készen van a Goals'n'money, már csak a szabályt kell szépen, szabatosan, kellő részletességgel megfogalmaznom.
Aztán majd a két ünnep között szaladok a Szabadalmi Hivatalba vagy hová.
De majd ezt is kiderítem. Addig nem ám ellopni, mert rácsapok a kezére, aki.
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket mindenkinek!
Update
Mégsem megyek szabadalmaztatni, mert ezt elolvastam.

2007. december 17.
Régebben szinte egyáltalán nem játszottam a számítógépen, mostanában azonban (újra) felfedeztem pár egyszerű, ám - legalábbis számomra - kellemes játékélményt nyújtó flash-programot.
Mint például a Crazy Chess-t.
Vagy a "fejelgetőset", ahogy kedvesemmel hívjuk, és időnként megmérkőzünk egymással. Vagy ezt a klasszikust, a "bámpörbólt", amivel unokatesómmal, Gegével vívtunk egy időben nagy csatákat.
A biliárdot meg majdnem kihagytam. Amikor nem irl játszunk SzöcskeLánnyal vagy Bobékkal, akkor itt van ez.
Persze azért az igazi hangulatuk a társasjátékoknak van.

2007. december 13.
Ma elindult a társasjáték-blogom. Volt nekem egy (sőt, ha úgy vesszük, kettő) korábbi blogom is, az most a megújulás jegyében alszik egy kicsit. Úgyhogy mostantól más stílusban, több kereskedelemmel, és szintúgy nem kevesebb küldetéstudattal.

Azért itt vannak a korábbi írásaim is.